Művészeti tanulmányok az Európai Unióban
2009. március 24., kedd - Strasbourg     
Elfogadott szövegek Ideiglenes kiadás

Az Európai Parlament ,
-   tekintettel az EK-Szerződés 149. és 151. cikkére,
-   tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/92/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(1) ,
-   tekintettel a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló, 2008. december 16-i 1350/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2) ,
-   tekintettel a kulturális és kreatív iparágaknak a lisszaboni célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásáról szóló 2007. május 23-24-i és 2008. május 21-22-i tanácsi következtetésekre,
-   tekintettel a Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az "Oktatás és képzés 2010" munkaprogram megvalósításáról - "Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében"(3) ,
-   tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására(4) ,
-   tekintettel az európai kulturális programról a globalizálódó világban tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására(5) ,
-   tekintettel a kulturális iparágakról Európában tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására(6) ,
-   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. október 20-i UNESCO-egyezményben foglalt ajánlásokra;
-   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
-   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0093/2009),
A.   mivel az "egyesülve a sokféleségben" jelmondatának megfelelően szükséges, hogy az Európai Unió megismerje közös történelmét, és ezt az európai művészet által teheti, lényegéből eredő egyetemességének köszönhetően;
B.   mivel az iskoláknak ismét a kultúrához való hozzáférés demokratizálásának fő helyévé kellene válniuk;
C.   mivel a művészeti és a kulturális oktatás és a részüket képező, képeken alapuló oktatás a tagállamok oktatási rendszerének jelentős eleme;
D.   mivel a művészeti és kulturális oktatás a gyermekek és a fiatalok oktatásának lényeges eleme azáltal, hogy hozzájárul a szabad akarat, az érzékenység és a mások iránti nyitottság fejlesztéséhez; mivel ez kulcsfontosságú kérdés az egyenlő esélyeket illetően és a kultúrához való hozzáférés tényleges demokratizálásának előfeltétele;
E.   mivel annak érdekében, hogy megfeleljen a kultúrához való hozzáférés demokratizálását jelentő kihívásnak, szükséges a művészi tudatosság fokozása minden szinten és minden korban, a csoportos és amatőr művészeti tevékenységek jelentőségének felismerése és a művészeti oktatáshoz való hozzáférés támogatása;
F.   mivel sajnálatos módon a tagállamok túl gyakran gazdasági követelmények miatt kényszerítve érzik magukat arra, hogy átfogó oktatási politikájukban csökkentsék a művészeteknek biztosított teret;
G.   mivel a művészetek területén a művészeti oktatás képezi a szakmai képzés alapját, fejleszti a kreativitást és elősegíti e téren a testi és a szellemi fejlődést, hozzájárul az oktatás, a kultúra és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakulásához;
H.   mivel a művészeti és formatervezési iskolák és oktatási központok segítik az Európai Unióról a világban kialakult képet megerősítő filozófiák kialakítását, új művészeti stílusok és mozgalmak létrehozását és különböző kulturális világok feltárulását;
I.   mivel a képzés rendkívül fontos a művészeti és kreatív ágazatok szakembereinek sikeressége szempontjából;
J.   mivel egy pálya befutása vagy egy szakma gyakorlása céljából folytatott művészeti tanulmányokhoz, a tehetségen kívül, elengedhetetlen, hogy a tanulók rendelkezzenek egy, kizárólag a rendszeres, multidiszciplináris képzés útján megszerezhető, szilárd kulturális alappal; mivel ez az általa képviselt általános kultúrának, kutatási módszereknek, a vállalkozói készségeknek és az üzleti ismereteknek, valamint a kortárs művészetek szempontjából jelentős tevékenységekben való jártasságnak megfelelő mértékben megkönnyíti a munkaerő-piaci beilleszkedést;
K.   mivel az Európai Unióban tevékenykedő kreatív, kulturális és művészeti társaságok és iparágak által képviselt gazdasági és munkahelyteremtő potenciál nagymértékben befolyásolja a művészeti ágazat fejlődését;
L.   mivel a technológiai forradalom következtében megnőtt mind az országokon belüli, mind az országok közötti verseny, és mivel ennek következtében a szellemi kapacitás és a kreativitás kimagasló helyet foglalnak el a lisszaboni stratégia keretében;
M.   mivel a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek az egyének részéről; mivel a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek - a fent említett "Oktatás és képzés 2010" munkaprogram céljaival is összhangban - elő kell mozdítaniuk az említett képességeket;
N.   mivel figyelembe kell venni, hogy a tagállamokban működő művészetoktatási modellek jelentős eltéréseket mutatnak;
O.   mivel a globalizáció és a polgárok nagyobb mobilitása, valamint az Európai Unió egymást követő bővítései következtében a kultúra és a kulturális sokszínűség oktatása az identitás megőrzésének, valamint a kultúrák és a vallások közötti megértés előmozdításának fontos tényezőjévé vált; mivel a kultúrák közötti párbeszéd évének a kultúra iránti érzékenység felkeltésére és a kultúra előmozdítására irányuló céljait meg kell őrizni 2008 után is,
1.   úgy véli, hogy a művészeti oktatásnak jelen kell lennie az iskolai oktatás valamennyi szintjén, a kultúrához való hozzáférés demokratizálódásának előmozdítása érdekében;
2.   hangsúlyozza a folytatódó képzés fontosságát az iskolai tananyagban és a szakképzésben, illetve az egész életen át tartó tanulási programokban egyaránt, a kreativitás egész életen át tartó tanulás folyamatának részeként minden korban történő elősegítésére és fejlesztésére;
3.   emlékeztet arra, hogy a művészeti és a kulturális oktatás egyik célja a polgári oktatáshoz való hozzájárulás, melynek egyik szerepe a gondolkodásra való képességünk fokozása és a személyes fejlődéshez intellektuális, érzelmi és fizikai értelemben történő hozzájárulás;
4.   a 2009-es kreativitás és innováció európai éve keretében elismeri a művészetek szerepét a társadalmi és gazdasági innovációhoz való jelentős hozzájárulás terén;
5.   felhívja a Tanács és a tagállamok figyelmét az európai kultúra és sokszínűsége által integrációs tényezőként betöltött szerepére és az európai szintű művészeti és kulturális oktatás jelentőségére, a regionális kulturális értékek hagyományőrzését is beleértve;
6.   hangsúlyozza, hogy napról-napra nő azoknak a művészeti tanulmányokat folytató diákoknak a száma, akik a sajátjuktól eltérő tagállamban szeretnének tanulni, és ezért a művészeti oktatásra vonatkozó politikáik európai uniós szintű összehangolására, a legjobb gyakorlatok egymás közötti megosztására, és az ágazaton belül mind a diákok, mind a tanárok mobilitásának fokozására buzdítja a tagállamokat;
7.   javasolja a művészeti szektorban a szakemberek mobilitásának elősegítését a képesítések elismerésére irányított nagyobb figyelem révén; ezt a képző intézményeknek az európai képesítési keretrendszerhez való csatlakozásának ösztönzésével kell elérni, hogy az ágazaton belül a kompetenciák és képesítések európai szinten összehasonlíthatóak legyenek;
8.   sürgeti a Bizottságot ezzel összefüggésben, hogy működjön együtt a tagállamokkal a művészeti és a kreatív tevékenységek iránt elkötelezett európaiak mobilitási keretrendszerének létrehozása érdekében, különös tekintettel a fiatal művészek és a művészeti tanulmányokat folytató diákok mobilitására;
9.   úgy véli - annak egyidejű elismerése mellett, hogy ez a tagállamokra tartozó kérdés -, hogy felmerül a művészeti oktatással kapcsolatos politikáknak az EU szintjén történő összehangolásának szükségessége, különösen az alábbiak tekintetében:
 -a különböző "közönségek" felé irányuló művészeti oktatások jellegének, tartalmának és időtartamának leírása,
- művészeti oktatás, a kreativitás és az innováció közötti kapcsolat,
-  a művészeti oktatásra vonatkozó politikák hatékonysága társadalmi-gazdasági hatásuk szemszögéből,
- egyensúly teremtése az elméleti tanulmányok és a gyakorlati bevezetés között, a művészeti oktatás nem absztrakt jellegének biztosítása céljából,
- a művészeti oktatás módszereinek és stratégiáinak alkalmazása és fejlesztése az információs társadalom követelményeinek megfelelően,
- hagyományos szakoktatók mellett az új médiák szakoktatóinak és "művészmérnökeinek" képzése;

10.   felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy
- ismerjék el annak fontosságát, hogy a lisszaboni stratégiának megfelelően a művészeti oktatás és a kreativitás elősegítése a tudáson alapuló gazdasági környezetben valósuljon meg,
- határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint jelentős pedagógiai eszköznek a szerepét a kultúra értékelésében a globalizált és multikulturális világban,
- hozzanak létre közös stratégiákat a művészeti oktatási politikák előmozdítása és e tárgykörre szakosodott tanárok képzése vonatkozásában,
- ismerjék el a művészek fontos szerepét a társadalomban és azt, hogy meg kell határozni azokat az egyedi készségeket, amelyekkel az oktatási folyamatban részt vevő művészeti oktatásnak kell rendelkeznie,
- bátorítsák - a kulturális koordináció nyílt módszere keretében nemrégen létrehozott oktatási és kulturális munkacsoportban - a nemzeti képviselőket a szaktanárok képzésének és a művészetek szerepének megvitatására különböző oktatási összefüggésekben (formális, informális és nem formális) és minden oktatási szinten (a bölcsődei oktatástól a felsőbb szintű művészeti oktatásban zajló szakmai képzésig és azon túl)
- bátorítsák a kulturális ipar nyílt koordináció módszerével foglalkozó munkacsoportjaiban a nemzeti képviselőket a szakmai képzésnek, illetve a művészek, vezetők, tanárok, facilitátorok és a kulturális ágazat más szakemberei folyamatos szakmai fejlesztésének központi témaként történő megvitatására,
- kérjék fel a civil társadalom megfelelő érdekeltjeit e területen meglévő tudásuk és szakértelmük megosztására, tekintettel a nyílt koordinációban zajló folyamatra;
- javítsák a művészeti ágazatban dolgozó szakemberek szakmai képzésének elérhetőségét a felsőfokú művészeti oktatásnak a Bolognai Nyilatkozatban felvázolt mindhárom szinten (egyetemi alapdiploma, mesterképzés és doktori képzés) való elismerése által, ezáltal előmozdítva a művészek EU-n belüli mobilitását
- hozzanak különleges intézkedéseket a többéves kulturális program összefüggésében a művészeti oktatás előmozdítására,
- ismerjék el a csoportos és az amatőr művészeti tevékenységek jelentőségét,
11.   ragaszkodik ahhoz, hogy a művészettörténeti oktatásnak képezzék részét a művészekkel való találkozások és a kulturális helyek meglátogatásai, a diákokban a kíváncsiság felébresztése és reakció kiváltása céljából;
12.   hangsúlyozza, hogy a művészeti dimenziónak az iskolai tantervekbe történő felvételekor fontos a kommunikációs és az információs technológiák és az internet által biztosított eszközök megfelelő, az oktatás új, a modern időknek megfelelő csatornáiként történő alkalmazása;
13.   hangsúlyozza e tekintetben az ilyen vállalkozások jelentős hozzájárulását, úgy mint az Europeana, az európai digitális könyvtár szerepét;
14.   javasolja egy művészeti és kulturális oktatással foglalkozó európai portál közös kifejlesztését, valamint a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tanterveibe a nemzetközileg különösen nagyra értékelt európai kulturális modell fejlesztése és támogatása érdekében;
15.   kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a művészeti oktatásnak az iskolai tantervekbe történő beillesztésének eredményeit; javasolja különösen a Bizottságnak, hogy mozdítsa elő a szükséges tanulmányok elvégzését annak érdekében, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre az említett oktatásnak az Európai Unióban tanulók képzettségi és készségekkel kapcsolatos szintjére gyakorolt hatásáról;
16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P6-TA-2009-0153&language=HU&ring=A6-2009-0093